Hásságy község bemutatása

A település helyzete

A község Baranya megye középső részén, Pécstől délkeletre fekszik. Megközelítése Pécset Moháccsal összekötő 57-es számú főúton Olasz leágazásnál, a településen át vagy az 5611 úton Ellend felől lehetséges. Hásságy távolsága Pécstől 17 km.
Hásságy Baranya aprófalvai közé tartozik. Jelenlegi lakosság száma 2025-ös adat szerint 257 fő. A falut halastó és közút határolja
A település infrastrukturális ellátottsága baranyai viszonylatban jónak mondható, aprófalvas összehasonlításban pedig kiváló. A vezetékes ivóvízzel ellátottak a lakások és szennyvízcsatornával is rendelkeznek. A kommunális hulladék és a szelektív hulladék gyűjtése szervezett. A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya is igen magas.  A háziorvosi, a védőnői, az állatorvosi, ellátás megoldott.

A községben óvoda és általános iskola nincs, a körzetesítéskor Olaszhoz csatolták. A településen művelődési ház működik. Benne több alkalmi rendezvényt tartunk, pl. lakodalmakat, bálokat, német nemzetiségi hagyományokat őrző műsorokat is. A polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő és a művelődési ház egy épületben működik. Ebben az épületegyüttesben működik a könyvtár, színvonalas könyvállománnyal és lehetőség van ingyenes internet hozzáféréshez is. A könyvtári és közösségi szolgáltatások nyújtásában a Csorba Győző Megyei Könyvtár nyújt segítséget.

Rövid történeti ismertetés

Hásságy a megyeszékhelytől délkeletre a Baranyai dombság területén, gyönyörű táji környezetben fekvő úgynevezett kétutcás völgyi falu. Jellegzetes településszerkezete, típusa lehetett a XVIII. sz.-i német telepes falvaknak. Egyes források szerint a település neve 1058-ban, más adat szerint 1068-ban kelt iraton található először,” Hashag”-ként leírva, amiről feltételezik a kutatók, hogy hársakkal benőtt helyet jelent.

A Győr nemzettségbeli Óvári Konrád birtoka a terület a XIII. sz. végén. Konrád 1295-ben Olasz – Hásságy és Hidor falu között alapította a Szt. László monostort, a pálos rendi szerzeteseknek.1333-ban önálló plébániája volt a közösségnek. 1515-ben a kolostor ajándékba kapja a falut, amely feltehetően a jelenlegi településtől délre terült el, Hidor falu irányába. A török időkben elnéptelenedett, a hódoltság végére azonban újból lakottá vált a terület. Ekkor a Boszniából érkező ráczok, a hagyomány szerint a jelenlegi településtől észak-nyugatra lévő „Hátsó Rác-högy”-ön telepedtek meg.

Az 1695-ben a falu magyar földesura, a Zrínyi család volt. A település később a kincstárhoz kerül vissza, majd 1732-től Pálffy birtok.

A Rákóczi szabadságharc után a rácok többsége elhagyta a területet. A német telepesek 1740 körül érkeznek és a templom fölött építettek házakat, „Schwabendorf” a mai Kossuth L. u. északi részén, majd később tőle nyugatra alakult ki a másik utca a patak völgy túlsó felén. Ez az úgynevezett „Raizedorf”.

Az első templomot 1756-ban szentelik. A ma is álló templomot, az akkori falu szélén – ma közepén 1763-ban szintén Páduai Szt. Antal tiszteletére szentelték fel

A falu észak-nyugati végén a fennsík szélén szép táji háttérrel áll az 1769-ben Szt. Rókus tiszteletére szentelt kápolna.

A település földesura 1780-tól gróf Batthyány Fülöp. Ez időben a község lélekszáma már 400 fő körül van.

A XIX. sz. első harmadában (1828) Hásságy tiszta német falu. A földművelésből, bortermelésből élő település jelentős szőlő területekkel rendelkezik.

A település fejlődését jelzi, hogy 1869-ben 70 épület van, amelyből 3 középület és 67 magántulajdonú. 1880-ban 20 iparos működik a faluban.

A szőlőhegyen a terjedő filoxéra megállításáért fohászkodva 1890-ben építették, illetve szentelték föl a Szt. Háromság kápolnát.

A község villamosítása 1928-ban fejeződik be. A lakosság száma 1938-ban 614 fő.

1940-ben megyei határozat született az Olasz – Hidor – Hásságy – Ellend bekötőút megépítésére. A második világháború utáni időben elhagyta a falut néhány német család, ugyanakkor a felvidékről és Jugoszláviából kitelepített magyar családok érkeztek.